Információk
Fontos tudnivalók címkézésről és árjelölésről - közérthető összefoglaló
Minőségmegőrzési idő feltűntetése
A címkéken kötelező jelezni, hogy a termék meddig őrzi meg a minőségét.
Ha pontos dátum van (év, hó, nap): „minőségét megőrzi: …”
Ha csak év és hónap: „minőségét megőrzi a jelzett hónap végéig: …”
Ha csak év: „minőségét megőrzi a jelzett év végéig: …”
Tipp: A dátum sorrendje mindig nap/hónap/év legyen!
Részletes jogszabály 2010.Július 1.-től új előírások az élelmiszercímkékre! 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről. / Kivonat / 10. § (1) Az élelmiszerek minőségmegőrzési időtartama az az időtartam, ameddig az élelmiszer a tulajdonságait helyes tárolási körülmények között megőrzi. A minőségmegőrzési időtartamot az élelmiszeren az alábbiak szerint kell feltüntetni. (2) A dátumot a következő szövegnek kell megelőznie: a) ha a dátum jelölése tartalmazza a napot: „minőségét megőrzi: ............”, b) ha a dátum jelölése csak az évet és a hónapot tartalmazza: „minőségét megőrzi a jelzett hónap végéig: ...............”, c) ha a dátum jelölése csak az évet tartalmazza: „minőségét megőrzi a jelzett év végéig: ............”. (3) A (2) bekezdésben meghatározott szavakat követnie kell: a) a dátumnak, vagy b) utalásnak a dátum feltüntetési helyére. Ha szükséges, ezeket az információkat követnie kell a tárolási feltételeknek, amelyek betartása biztosítja a termék minőségének megőrzését. (4) A DÁTUMNAK A NAP/HÓNAP/ÉV SORRENDET KELL KÖVETNIE. A hónap feltüntethető arab számmal vagy betűvel a teljes szó kiírásával vagy rövidítéssel. Betűvel történő jelölés esetén elfogadható az Európai Unió más tagországainak hivatalos nyelvén történő megjelölés, feltéve, hogy az a magyar fogyasztó számára nem félreérthető. Az év jelölhető kettő vagy négy karakterrel.
Dátumozó gépek szervizelése
Az új szabályok miatt bizonyos gépeknél szükség lehet a nyomtatófej átalakítására. Szervizünk vállalja ezt a munkát.
Ajánlott gépek:
-
BLITZ C8 egysoros árazó – dátumozásra alkalmas
-
BLITZ S10 egysoros árazó – ponttal elválasztott dátum, 10 karakterhely
Részletes jogszabály 2010.Július 1.-től új előírások az élelmiszercímkékre! 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről. / Kivonat / 10. § (1) Az élelmiszerek minőségmegőrzési időtartama az az időtartam, ameddig az élelmiszer a tulajdonságait helyes tárolási körülmények között megőrzi. A minőségmegőrzési időtartamot az élelmiszeren az alábbiak szerint kell feltüntetni. (2) A dátumot a következő szövegnek kell megelőznie: a) ha a dátum jelölése tartalmazza a napot: „minőségét megőrzi: ............”, b) ha a dátum jelölése csak az évet és a hónapot tartalmazza: „minőségét megőrzi a jelzett hónap végéig: ...............”, c) ha a dátum jelölése csak az évet tartalmazza: „minőségét megőrzi a jelzett év végéig: ............”. (3) A (2) bekezdésben meghatározott szavakat követnie kell: a) a dátumnak, vagy b) utalásnak a dátum feltüntetési helyére. Ha szükséges, ezeket az információkat követnie kell a tárolási feltételeknek, amelyek betartása biztosítja a termék minőségének megőrzését. (4) A DÁTUMNAK A NAP/HÓNAP/ÉV SORRENDET KELL KÖVETNIE. A hónap feltüntethető arab számmal vagy betűvel a teljes szó kiírásával vagy rövidítéssel. Betűvel történő jelölés esetén elfogadható az Európai Unió más tagországainak hivatalos nyelvén történő megjelölés, feltéve, hogy az a magyar fogyasztó számára nem félreérthető. Az év jelölhető kettő vagy négy karakterrel.
Eladási ár feltüntetése
Az eladási árat minden terméknél fel kell tüntetni, forintban, egyértelműen, olvashatóan.
-
Tartalmaznia kell az ÁFÁ-t és minden kötelező terhet.
-
Több ár közül mindig a legalacsonyabbat kell a vevőtől elkérni.
-
Az ár lehet a terméken, a csomagoláson, mellette vagy árjegyzéken.
Részletes jogszabály Az eladási ár fogalma az Fgytv. 2. § m) pontja alapján: a termék egy egységére vagy adott mennyiségére vonatkozó ár. Az Fgytv. 14. §-a értelmében a megvételre kínált áru eladási ára tekintetében a fogyasztókat • írásban, • egyértelműen, • könnyen azonosítható és • tisztán olvasható módon, • Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve – a fizetőeszköz nemét (forint) vagy annak rövidítését (Ft) megjelölve – kell tájékoztatni. A termék eladási áraként, a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni. Több eladási ár egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár felszámítására. Az Ár rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében az eladási árat – az ömlesztett áruk, és a vendéglátás keretében értékesített termékek kivételével – • a terméken, • annak csomagolásán, vagy • a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy • közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy • a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken kell feltüntetni. Eladási árnak minősül az egy csomagban értékesített, különböző termékekből összeállított csomag ára.
Egységár feltűntetése
Az egységár segít a vásárlónak összehasonlítani a különböző kiszereléseket.
Példák:
-
1 liter üdítő → Ft/l
-
200 gramm csokoládé → Ft/kg
-
1 darab áru → Ft/db
Nem minden esetben kötelező (pl. 50 ml alatti kiszerelésnél).
Részletes jogszabály Az egységár a termék egy kilogrammjára, egy literére vagy milliliterére, egy méterére, egy négyzetméterére vagy egy köbméterére vonatkozó ár. A fogyasztót a megvételre kínált termékek egységára tekintetében • írásban, • egyértelműen, • könnyen azonosíthatóan, • tisztán olvashatóan, • Magyarország törvényes fizetőeszközébe kifejezve – forintban –kell tájékoztatni. A termék egységáraként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni. Ha a termékre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció megjelöli a termék eladási árát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik -, az egységárat is meg kell adni. A termékek közötti választás során az egységárnak döntő szerepe van, mert az azonos vagy hasonló tulajdonságokkal rendelkező termékek esetén az eltérő kiszerelési mennyiségtől függetlenül nyújt támpontot a fogyasztónak a termékek árainak összehasonlításához. Az egységár feltüntetésének megvalósítása során is megilleti a választási lehetőség a kereskedőt. A termék egységárát - amennyiben az nem egyezik meg az eladási árral - • a terméken, • annak csomagolásán, • vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, • vagy közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson,illetve a fogyasztó részére a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken kell feltüntetni. Az egységárat a megfelelő mértékegységgel együtt, egy mértékegységnyi árura vetítve kell meghatározni. Ez • térfogatra értékesített terméknél „Ft/l”-t, „Ft/ml”-t, „Ft/cl”-t, „Ft/dl”-t vagy „Ft/m3”-t, • tömegre értékesített terméknél „Ft/kg”-ot, „Ft/g”-ot, „Ft/dkg”-ot vagy „Ft/t”-t, • hosszúságra értékesített terméknél „Ft/m”-t, „Ft/mm”-t vagy „Ft/cm”-t, • felületre értékesített terméknél „Ft/m2”-t, • darabra értékesített terméknél „Ft/db”-ot jelent.Általános szabály tehát, hogy az egységárat abban a mértékegységben kell minden esetben meghatározni, amelyben az árut értékesítik. Ennek értelmében szabálytalan a térfogatra vagy tömegre értékesített termék egységárának darabra történő megállapítása és kiírása. Az Ár rendelet alapján, amennyiben az összehasonlítást megkönnyíti – • a térfogatra értékesített termékeknél centiliterenként vagy deciliterenként, • tömegre értékesített termékek esetében grammonként vagy dekagrammonként, • hosszúságra értékesített termékek esetében pedig centiméterenként vagy milliméterenként is megadható az egységár. Nem kell feltüntetni az egységárat az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű, az automatákból árusított, az egy csomagban lévő, készletben értékesített, a különleges díszcsomagolású (amikor a csomagolás külön értéket képvisel), valamint élelmiszerek esetén az ételek készítéséhez egy csomagban összeállított terméken.
